Egykor Pest főutcája volt, tele üzletekkel, ma rengeteg bolt áll üresen, de a működők néha még lehangolóbbak. Szinte minden gagyi. Van használt telefon, használt mosógép, használt zongora, használt ruha, és nagyon elhasznált Nagykörút.

A Nagykörútnak száz évig az volt az előnye, hogy egymás mellett minden- féle üzletet találhattunk. Volt itt ruha és cipő, bútor és háztartási gép, szódás- üveg és optika, ékszer és játék. Ez volt Pest főutcája. Ma a kiskereskedelem - talán a Szent István körút egyes szakaszainak kivételével- hátrányára alakul, és félő, hogy a Nagykörút nem az Andrássy úthoz, hanem a Rákóczi úthoz válik hasonlatossá.

Pedig a rendszerváltozás után úgy tűnt, hogy a körút még a korábbinál is fontosabb kereskedelmi útvonal lesz. Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana Kht. kutatási igazgatója szerint ekkor a Nagykörút képe még színesebbé vált: rengetegen próbálkoztak bazárokkal, butikokkal. Később azonban megjelentek a külföldi kereskedelmi láncok, bevásárlóközpontok, amelyek mögött komoly kutatás és több évtizedes tapasztalat áll.

Ezek vevőt is, kereskedőt is bőven szippantottak el a hagyományos kereskedelmi területekről. Ráadásul sokat ront a Nagykörút vonzerején is a képtelen parkolási helyzet. Jelenleg a trend fordulni látszik, újra éledeznek a Belvárosban a hagyományos üzletutcák, de ez még nem érte el a Nagykörutat. A tervezett húzóprojektek, mint a Blaha Lujza téri építkezés, a 4-es metró építése vagy a Boráros tér átépítése jó hatással lehet a kiskereskedelemre, de ma még ennek semmi jele.

Az Oktogon sarkán van egy háztartási bolt. A kirakatban a polcait mutatja hátulról. Az nem is kirakat, csak raktár. Ott egy vitrin kialakítása három-négyszázezer forintból kijönne, azt már bárki takaríthatná, cserélhetné a kirakott árut. Ha azt a vitrint öt évig használják, akkor az havonta hétezer forint. De vajon ott lesz-e még az a bolt öt év múlva is? Nem biztos, mert az üzlethelyiségek bérlete nagyon bizonytalan.

A Studio Metropolitana Kht. nemrégiben készült felmérése szerint a legtöbb körúti boltban divatárut, cipőt árulnak, de egyre több a turkáló, a használt, de legalábbis rossz minőségű ruhát áruló üzlet.

A körúton tizenegy szexbolt működik és tizennyolc játékterem - a várakozásokkal ellentétben nem csak a körút déli részén. Nem olyan régen még kilenc mozi volt itt, ma négy. Elgondolkodtató, hogy a körúton működik ugyan 33 étterem, de 48 olyan büfé vagy gyrosárus, ahol viszont csak állva lehet fogyasztani. A négy kilométer hosszú úton 23 kocsma, söröző üzemel. A bűnözéshez esetenként szorosan kapcsolódó. használt mobiltelefonokat kínáló boltokból 33 nyílt a körúton.

A kirakatok jó része koszos, elhanyagolt, gyakoriak rajtuk a celluxszal sietve felragasztott papírlapok: "Minden akciós", "Leértékelés". Lépten-nyomon üres boltokba botlunk, és ez nem csak az általában kicsi, igényeknek nem megfelelő kapualji, udvari boltok tömeges bezárása miatt van; üres bolt néz ránk a Royal Szálló, sőt a New York palota épületében is.

Az Oktogon túloldalán, a volt Batthyány-palotában működik a város egyik legnépszerűbb házasságkötő terme. Éles kontrasztként közvetlenül mellette egy szexshop reklámtáblája virít. A házasságkötőnek mindenesetre erős hatása van a kiskereskedelemre: itt a legnagyobb az esküvői ruhaboltok száma. De mind kapualjakban, udvarokon bújik meg.

Kereskedelmi szakemberek szerint a körút egyik esélye lehet a specia- lizálódás. Az emberek oda szeretnek menni vásárolni, ahol több hasonló bolt van egymás mellett. Antikváriumot a Múzeum körúton keresnek, könyvesboltot a Rákóczi úton az Astoriánál, bútort Angyalföldön a Domus környékén. Aki régi bútort, festményt akar venni, az biztos, hogy a Falk Miksa utcába megy, mert ott egy helyen rengeteg antikboltot talál. A körútnak azonban nincs profilja, még egyes szakaszainak sem. Igaz, a Falk Miksa utca hatása érezhető a Szent István körút egy rövid részén, és valami hasonló kezd alakulni a József körúton, ahol kiugróan magas az elektronikai, műszaki, számítástechnikai cikkeket áruló boltok aránya, és sok a bútorokat, és a háztartási gépeket árulóbemutató bolt is.

De a helyzet egyáltalán nem megnyugtató, és nemcsak a rengeteg üres üzlet miatt. Az üzemelőkben is inkább sok kétes értékű üzlet és szolgáltató működik.

A Nagykörút mára alaposan megkopott fényét mutatja a sok bezárt üzlet is. A József körúton a legrosszabb a helyzet, különösen a külső oldalon: ott a kiadatlan bolthelyiségek aránya 24 százalék, azaz minden negyedik bolt üresen áll. Persze az nem meglepő, hogy a kapualjakban, belső udvarokon a Kádár-korszakban nyílt kis "maszek" boltok bezárnak. Várható volt, hogy a vevők a nagy, tágas, nagyobb választékot nyújtó üzletekbe fognak járni.

A Nagykörútnak, ahogyan egyes szakaszainak nincs arculata, nincs marketingje. Kui János, a GfK Hungária kereskedelmi kutatója szerint a Nagykörúton ma már csak a helyi lakosság igényeire lehet építeni. Azaz a Nagykörút, Budapest hajdani főutcája teljesen elvesztette vonzerejét.

(Marton Miklós, Népszabadság)

A rohamosan gyarapodó Pest városában az 1860-as években sürgető igény mutatkozott a már meglévő sugárutak (Váci út, Kerepesi út, Üllői út) mellett egy ezeket és a külső kerületeket összekötő körút kiépítésére. Miután pénzügyi megfontolásokból elvetették Reitter Ferenc tervét a mai Nagykörút helyén kiépítendő hajózható csatornáról, a Duna egykor itt húzódó ágának helyén jelölték ki a nyomvonalat. Az országgyűlés 1871. évi XLII. törvénycikkében elfogadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kidolgozott végleges rendezési tervet.

1872-ben kezdődött meg a Nagykörút (ekkor még Külső körút), ezen belül a későbbi Erzsébet körút kialakítása. Ez utóbbi nyomvonala már meglévő, de rendezetlen utcákon (Király utca, Dob utca, Fűzfa [ma Dohány] utca) vágott keresztül, s számos földszintes épület lebontásával járt. 1884-ben adták át a mai Rákóczi út és Dohány utca közötti, valamint a Király utca körüli rövid szakaszokat, a fennmaradó rész pedig 1888-ra készült el. A házépíttetőknek felajánlott adómentesség ellenére, az országos pénzügyi válság miatt az út kiépítését nem követte azonnal a lakóházak, bérházak és paloták felépítése.

A leendő Erzsébet körúton az első, legfeljebb négyemeletes eklektikus épületek az 1880-as évek elején jelentek meg a fent említett, elsőként elkészült szakaszokon (EMKE-ház, a Diescher-féle ház a mai 58. szám alatt stb.) Teljes kiépülését követően rohamosan fejlődött a Nagykörút ezen szakasza: az 1890-es évek első felére teljes egészében beépült az út két oldala, szinte kizárólag eklektikus épületekkel. Ekkor már állt az Erzsébet körút arculatát ma is meghatározó New York-palota, és vagy tucatnyi, Quittner Zsigmond tervezte lakóház. Erzsébet körúti mozik: Hunnia, Örökmozgó és a már bezárt Horizont Az Erzsébet körút kiépülésével beindult a kulturális és a kereskedelmi élet is. A századfordulón egymást érték az üzletek, a már a korban is legendás kávéházak (New York, EMKE, Angol, Berger, Continental), szórakozóhelyek (Royal Orfeum) és szállodák (Meteor és Royal). Azonban nemcsak az éjszakai élet fő helyszíne volt az Erzsébet körút, de a kulturális életé is: 1896-ban a frissen megnyitott Royal szállóban látott először mozgófilmet a magyar nagyközönség, aztán az 1900-as évektől rendre nyitottak meg a „mozgók”, azaz filmszínházak: Pest első mozija, a Projectograph, utána a Royal, Carmen, Híradó és Olympia mozik. Emellett a New York kávéházban szerkesztették a Nyugatot, a Bergerben pedig Az Estet. A Király utca felőli részen emelkedett Pest egyik legnépszerűbb fürdőháza, a Körúti fürdő.

A második világháború után az Erzsébet körúton zajló élet lecsendesült, eltűntek a legendás kávéházak, a Royal Orfeum revüszínpadát átvette a Madách Színház társulata, a valahai Projectographból Odeon, a Royalból Mátra, a Carmenből Bástya, a Híradóból Horizont, az Olympiából pedig Hunnia mozi lett. Napjainkra ezek egy része is eltűnt, mindössze két filmszínház működik az Erzsébet körúton: a Hunnia mozi és a Mátra helyén álló Örökmozgó Filmmúzeum.

Ma az Erzsébet körút elsősorban tömegközlekedési főútvonal (4-es és 6-os villamos), és az átmenő autóforgalom okán túlzsúfolt útszakasz, ennek ellenére a két oldalán sorakozó üzletportáloknak, a 2000-es években megnyitott kávéházaknak és cukrászdáknak, illetve a járda szélére ültetett fasornak köszönhetően mégis kedvelt sétaútvonal.

Az Erzsébet körút mint a Külső körút része 1896-ban kapta jelenlegi nevét. 1950 és 1990 között a Nagykörút Teréz körúti szakaszával együtt a hivatalos neve Lenin körút volt.

(wiki)

Idén negyedik alkalommal követeltek tért maguknak a graffiti kiválóságai. Ezúttal a Köztársaság téri építési terület palánkját pingálták össze az avantgárd alkotók. Azt mondják, van még jó néhány ütött-kopott tűzfal a belvárosban, amit nem ártana színesebbé tenni.

A graffiti művészei most legálisan bemutatkozhattak: a Köztársaság téren gyűlt össze 12 csapat a Write4Gold nemzetközi verseny keleteurópai döntőjére. A vetélkedőre öt országból érkeztek graffitisek, akiknek többek között 15 méter hosszú, 2 méter magas felületet kellett megfesteni adott témában. Az alkotók szerint nagy hiba, hogy idehaza összemosták a világszerte elismert művészeti ágat a várost csúfító falfirkászokkal.

– Az a célunk, hogy – hasonlóan a világ számos országához – Budapesten is mind nagyobb felületet kapjon az igényes graffiti. Nem titkoltan a városvezetők figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy rengeteg elhasznált tűzfalat tehetnénk színesebbé ezzel a megoldással – fogalmazott Jankovics Barnabás, a verseny szervezője. Mint elmondta, korábban iskolák tűzfalait szemelte ki, később esett a választás a Köztársaság tér mintegy 170 méteres palánkjára, a metróépítők együttműködésével. Jankovics továbbra sem tett le a belvárosi iskolák kopár falainak kiszínezéséről.

Tervei szerint hamarosan tárgyalásokat folytat az intézményvezetőkkel, hogy meggyőzze őket, a kopár, elhasználódott falfelületnél mégiscsak szebb látvány, ha színesre fújják. – Akadtak már érdeklődők, nem csak az iskolákból. A VII. kerület polgármestere egy közterületi akciónkhoz előzetesen támogatásáról biztosított bennünket, ám pillanatnyilag nincs kivel tárgyalnunk a kérdésben – tette hozzá.

(helyitema.hu)

Műemlékké nyilvánította a Hunyadi téri csarnokot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH).

Bene Attila, Terézváros főépítésze elmondta: a tervezett épületrekonstrukció módját, költségeit illetően csak annyi változik, hogy építési hatóságként ilyen esetben nem az erre kijelölt kerület, hanem maga a KÖH jár el. Mivel a közelmúltban bizonyossá vált, hogy a csarnok és környéke felújításának céljából megpályázott európai uniós támogatást a kerület nem nyerte el, várhatóan más forrást, esetleg kompromisszumos megoldást kell találni a terület rendezésére.

(terezvaros.hu)

Ferencváros Önkormányzata 2009. június 9-én ünnepélyes keretek között adta át új köztéri szobrát, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc, Angyal István és a Tűzoltó utcai ellenállók emlékét idéző emlékművet a IX. Tűzoltó utca 36-38. szám alatti Salkaházi Sára parkban.

Az átadási ünnepségen beszédet mondott Dr. Feledy Balázs művészeti író, Eörsi László történész, és családi vonatkozású megemlékezést tartott Abody Rita. Az alkotótól - Szórádi Zsigmond szobrászművésztől - „Angyalvár” címet kapott emlékművet Dr. Gegesy Ferenc polgármester avatta fel.

Középső-Ferencvárosban elmúlt évek során több közpark kiépítésére került sor. Ezek közé tartozik a Tűzoltó u. 36-38. sz. alatti Salkaházi Sára park is. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata 2008-ban úgy ítélte meg, hogy miután a Tűzoltó utca az 1956-os Forradalom és Szabadságharc fontos helyszíne volt, a kiépített park méltó környezetet jelentene egy olyan köztéri műtárgynak, amely a városrész 1956. októberi–novemberi időszakára emlékeztet. Így került sor az „Angyal István emlékét idéző 1956-os képzőművészeti alkotás” című meghívásos pályázat kiírására.
A pályázat szakmai értékelésére a Budapest Galériában került sor. A Galéria által felkért képzőművészeti szakértők értékelését követően a Ferencváros Önkormányzata által felkért bírálóbizottság Szórádi Zsigmond szobrászművész „Angyalvár” című alkotását részesítette első díjban.

Ferencváros Önkormányzata a pályázat lefolytatására valamint a megvalósításra bruttó 6.500.000,- Ft-ot biztosított.

(ferencvaros.hu)