A rohamosan gyarapodó Pest városában az 1860-as években sürgető igény mutatkozott a már meglévő sugárutak (Váci út, Kerepesi út, Üllői út) mellett egy ezeket és a külső kerületeket összekötő körút kiépítésére. Miután pénzügyi megfontolásokból elvetették Reitter Ferenc tervét a mai Nagykörút helyén kiépítendő hajózható csatornáról, a Duna egykor itt húzódó ágának helyén jelölték ki a nyomvonalat. Az országgyűlés 1871. évi XLII. törvénycikkében elfogadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kidolgozott végleges rendezési tervet.

1872-ben kezdődött meg a Nagykörút (ekkor még Külső körút), ezen belül a későbbi Erzsébet körút kialakítása. Ez utóbbi nyomvonala már meglévő, de rendezetlen utcákon (Király utca, Dob utca, Fűzfa [ma Dohány] utca) vágott keresztül, s számos földszintes épület lebontásával járt. 1884-ben adták át a mai Rákóczi út és Dohány utca közötti, valamint a Király utca körüli rövid szakaszokat, a fennmaradó rész pedig 1888-ra készült el. A házépíttetőknek felajánlott adómentesség ellenére, az országos pénzügyi válság miatt az út kiépítését nem követte azonnal a lakóházak, bérházak és paloták felépítése.

A leendő Erzsébet körúton az első, legfeljebb négyemeletes eklektikus épületek az 1880-as évek elején jelentek meg a fent említett, elsőként elkészült szakaszokon (EMKE-ház, a Diescher-féle ház a mai 58. szám alatt stb.) Teljes kiépülését követően rohamosan fejlődött a Nagykörút ezen szakasza: az 1890-es évek első felére teljes egészében beépült az út két oldala, szinte kizárólag eklektikus épületekkel. Ekkor már állt az Erzsébet körút arculatát ma is meghatározó New York-palota, és vagy tucatnyi, Quittner Zsigmond tervezte lakóház. Erzsébet körúti mozik: Hunnia, Örökmozgó és a már bezárt Horizont Az Erzsébet körút kiépülésével beindult a kulturális és a kereskedelmi élet is. A századfordulón egymást érték az üzletek, a már a korban is legendás kávéházak (New York, EMKE, Angol, Berger, Continental), szórakozóhelyek (Royal Orfeum) és szállodák (Meteor és Royal). Azonban nemcsak az éjszakai élet fő helyszíne volt az Erzsébet körút, de a kulturális életé is: 1896-ban a frissen megnyitott Royal szállóban látott először mozgófilmet a magyar nagyközönség, aztán az 1900-as évektől rendre nyitottak meg a „mozgók”, azaz filmszínházak: Pest első mozija, a Projectograph, utána a Royal, Carmen, Híradó és Olympia mozik. Emellett a New York kávéházban szerkesztették a Nyugatot, a Bergerben pedig Az Estet. A Király utca felőli részen emelkedett Pest egyik legnépszerűbb fürdőháza, a Körúti fürdő.

A második világháború után az Erzsébet körúton zajló élet lecsendesült, eltűntek a legendás kávéházak, a Royal Orfeum revüszínpadát átvette a Madách Színház társulata, a valahai Projectographból Odeon, a Royalból Mátra, a Carmenből Bástya, a Híradóból Horizont, az Olympiából pedig Hunnia mozi lett. Napjainkra ezek egy része is eltűnt, mindössze két filmszínház működik az Erzsébet körúton: a Hunnia mozi és a Mátra helyén álló Örökmozgó Filmmúzeum.

Ma az Erzsébet körút elsősorban tömegközlekedési főútvonal (4-es és 6-os villamos), és az átmenő autóforgalom okán túlzsúfolt útszakasz, ennek ellenére a két oldalán sorakozó üzletportáloknak, a 2000-es években megnyitott kávéházaknak és cukrászdáknak, illetve a járda szélére ültetett fasornak köszönhetően mégis kedvelt sétaútvonal.

Az Erzsébet körút mint a Külső körút része 1896-ban kapta jelenlegi nevét. 1950 és 1990 között a Nagykörút Teréz körúti szakaszával együtt a hivatalos neve Lenin körút volt.

(wiki)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.